Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1990. január 13.

Nyitrán a magyar pedagógusok országos fórumának résztvevői szakmai és érdekvédelmi szervezetként megalakítják a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét, s elfogadják ideiglenes alapszabályát és programját. A szövetség élén álló öttagú szóvivői testület elnökévé Pukkai Lászlót választják. A szlovák Belügy- és Környezetvédelmi Minisztérium arra hivatkozva, hogy Csehországban nincsenek magyar iskolák, a szervezetet a későbbiekben Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) néven jegyzi be.

A morvaországi Zádveřicében alakuló kongresszusát tartja a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt. Elnökévé František Trnkát, „nemzetiségi alelnökévé” Nagy Ferencet választják.

Hibát talált?

Üzenőfal