Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1956. december 12-13.

Az SZLKP KB ülésén Karol Bacíleknek a magyarországi események szlovákiai visszhangjáról tartott újabb előadását követően – aki egyúttal újra harcot hirdet a „burzsoá nacionalizmus”, a „ludák elemek” és a „trockisták” ellen – Dénes Ferenc, az Új Szó főszerkesztője számol be a szlovákiai magyarságnak a forradalom alatti magatartásáról. Dénes rosszallóan állapítja meg, hogy a lap szerkesztőségének egyes tagjai is „meginogtak, nacionalista jelszavak hatása alá kerültek”, az értelmiség körében pedig a magyarországi eseményeket többen „nemzeti forradalomnak”, „igazságos felkelésnek” hitték. Eszmei alapállásukat a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának összejövetelén meg is fogalmazták, sőt arra akarták rábírni az Új Szót, hogy tegye közzé határozatukat. Dénes egyúttal felveti egy magyar nyelvű elméleti pártlap megjelentetésének szükségességét, mivel ennek hiányában a magyar lakosság a magyarországi hasonló lapokat kénytelen olvasni.

Hibát talált?

Üzenőfal