Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1946. augusztus 19.

A budapesti székhelyű Szlovákiából Kiutasított és Elmenekült Demokrata Magyarok Tanácsa – miután a SZEB szovjet vezetője nem engedélyezi, hogy küldötte kiutazzon a párizsi békekonferenciára – táviratban kéri a békekonferenciát, hogy mielőtt a szlovákiai magyarok sorsáról döntene, küldjön nemzetközi vizsgálóbizottságot Szlovákiába. Ha a magyar kisebbség nem kapja meg az ENSZ által is garantált emberi és kisebbségi jogokat, az egyetlen igazságos megoldásnak a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolását tekinti. (A tanács augusztus 23-án egy részletesebb memorandummal fordul a békekonferenciához.)

Hibát talált?

Üzenőfal