Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. március 1.

Az Ungi Református Egyházmegye a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól államsegélyt kért református diákotthon létesítésére Ungváron. (Kárpátalján 1 állami internátus van Munkácson, ezen kívül felekezeti: Munkácson görög katolikus, Huszton görögkeleti, Ungváron az állami gimnázium mellett római katolikus, valamint az Irgalmas Nővérek Gizella-háza, a római katolikus Mária-ház, a görög katolikus zárda, a Szent Bazil Internátus, a papárva leánynevelő internátus, a görög katolikus tanítónőképző internátusa. Beregszászban magyar egyesületi internátusa van a gimnáziumnak.) A kérelmet elutasították.

Hibát talált?

Üzenőfal