Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. június 18.

Az Őslakó írta: „Minden ellenkező híreszteléssel szemben megállapítjuk itt, hogy Munkácson a Magyar Nemzetiszocialista Párt, a Magyar Megújulás Pártja hivatalos vezetősége a Magyar Élet Pártjával a legnagyobb harmóniában dolgozik a közérdekű és a jobboldali megerősítést célzó munkában.” – Uo. a közhangulatról: „Mintha határainkon minden rendben volna, egymás szennyesében turkálunk, denunciálunk, beszélünk, beszélünk, lotyogunk, ártatlan egzisztenciákat tipor a részeg nyelvünk, mintha ez a nehéz magyar élet nem volna más mint egy műkedvelő kabaré-előadás”. – Uo.: „A gettótolvajlás, sajnos, Munkácson eléggé elterjedt foglalkozás lett. Most már sokalljuk a dolgot. Állítólag minden zsidó lakás fel van törve.”

Hibát talált?

Üzenőfal