Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. június 17.

Nagyszőlősön kivégezték Handera Ilonát, Hecskó Mihajlót, Leisman Jenőt, Lebovics Jenőt, Farkas Mórt, Farkas Szerénát és Schwartz Mórt, mert Pataki Ferencet és partizánjait támogatták. (Tevékenységükről: Falus György–Dohány Zoltán: A Megbízott [dokumentumregény].)

Hibát talált?

Üzenőfal