Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. június 13.

A Kárpáti Magyar Hírlap: „A politikai változás kétségtelenül megtorpantotta Ungvárt is. Az átmeneti állapot pillanatait éli […] Tájékozatlanság van a városban – a közönség körében. A ťMagyar Megújulás PártjaŤ, a ťNemzetiszocialista PártŤ, a Nyilas Párt és úgy ahogy még a Magyar Élet Pártja is működnek.” – Június 15-i hír: „A legújabban alakított rutén párt”, a „Kárpátaljai Ruszinok Autonóm Népi Egység Pártja” és a „Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom” vezetői ismerkedési estet tartottak Ungváron. (A ruszin párt alapítója Bródy András országgyűlési képviselő. A pártnak titkársága van Budapesten, Ungváron, Munkácson és Huszton.)

Hibát talált?

Üzenőfal