Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1944. december 4.

Londonban Edvard Beneš kiadja 18/1944. sz. alkotmánydekrétumát „a nemzeti bizottságokról és az Ideiglenes Nemzetgyűlésről”, amely elrendeli, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak az ellenségtől felszabadítandó területein nemzeti bizottságok alakuljanak helyi, járási és tartományi szinten. A nemzeti bizottságokból választások útján alakul majd meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés mint ideiglenes törvényhozó testület. Az alkotmánydekrétum szerint azonban azokban a községekben és járásokban, ahol a lakosság többsége „államilag megbízhatatlan”, vagyis német és magyar, ún. komisszárokat vagy közigazgatási bizottságot kell kinevezni.

Hibát talált?

Üzenőfal