Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. április 27.

körül Új főispánokat neveztek ki: Bereg vármegye élére Tatár Gézát, Máramaros vármegye élére Szaplonczay Lászlót. A Kárpáti Magyar Hírlap ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Már megkezdődött az új főispánok kinevezése, illetve a még állásban levők kicserélésére. A főispáni kar átállítására föltétlenül szükség van, mert a megváltozott idők szelleme oly embereket kíván a megyék élére, akik ezt a szellemet képviselik.” – Uo.: Ungvárnak közel 70 egyesülete van, melyek közül három-négy működik eredményesen. „Csak hiúsági kérdést szolgált a sok egyesület az építő munka helyett.”

Hibát talált?

Üzenőfal