Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1943. november 5.

Hősi emlékművet avattak Huszton. Jelen volt Kállay Miklós miniszterelnök, Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Lukács Béla tárca nélküli miniszter, a MÉP elnöke, Antal István nemzetvédelmi miniszter, Thuránszky László és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárok. A miniszterelnök beszédében a magyar–ruszin sorsközösséget emelte ki. „A ruszin nép életét példázza ez az emlékmű”. – Dobóruszkán és Csapon tartott neveléstudományi értekezletet Rácz Pál kir. tanfelügyelő Ungvár és a vármegye tanítósága részére.

Hibát talált?

Üzenőfal