Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. szeptember 23.

A kárpátaljai terület kormányzói biztosa ideiglenes jelleggel rendeletben szabályozta a területen a zászlóhasználatot. „A magyar nemzeti zászló mellett a ruszin népiség megjelölésére más zászlót mint a kék-pirosat ne használjanak. Ezek a színek az ősrégi Rákóczi-zászló színei és megegyeznek a Felvidéki Emlékérem szalagjának színeivel.” Ugyanerről a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 november 26-i száma: Kárpátalján mind ez idáig hivatalos alkalmakkor vagy a trikolór, vagy a kék-sárga ukrán zászló volt használatban. Mostanra a kormánybiztosi hivatal tanácsadó testülete döntött arról, hogy Kárpátalja hivatalos zászlaja a Rákóczi színeit képviselő kék-piros zászló lesz. Kárpátalja első kék-piros zászlaját november 21-én avatták Nagylucskán. – Beregszászban járt Mécs László papköltő.

Hibát talált?

Üzenőfal