Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. szeptember 11.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalja vegyes vallású vidékén első ízben az Ökörmezői járásban a főszolgabíró utasította az összes körjegyzőségek vezetőit, hogy vásár- és ünnepnapokon a szent misék ideje alatt ne idézzenek be feleket hivatalukba. Ugyanakkor felhívta a csendőrséget, hogy a szent mise ideje alatt a korcsmákat tartsák zárva. […] az Ökörmezői járás példájára a többi kárpátaljai járásokban is követik ezt a rendszert.”

Hibát talált?

Üzenőfal