Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. november 13.

Kozma Miklós kormányzói biztos Fenczik István országgyűlési képviselőhöz, a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 című lap szerkesztőjéhez intézett leveléből: 1.„meg kell állapítanom, hogy lapodnál olyanok is dolgoznak, akik a ruszin–magyar megértésnek ártalmára akarnak lenni. – Gondold meg, hogy mi lesz az eredménye ennek. Én harcban állok a túlzó sovén magyarokkal a nemzetiségi kérdés megoldása érdekében”; 2.„Azt hiszem, te is egyetértesz velem abban, hogy a gimnáziumi tanulók nem arra valók, hogy újságban szerepeljenek, hanem arra, hogy tanuljanak. A diákoknak nemcsak Kárpátalján, hanem az egész országban tilos a politikai lapokba írni. Erre valók az ifjúsági folyóiratok.”

Hibát talált?

Üzenőfal