Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. június 27.

Reggel „mintegy 25 szovjetgép repült át Csap felett, majd elkanyarodott Szlovenszkó irányába. – A szovjetrepülők magyar területen bombát nem dobtak le.” (Sajtóközlemény.) – A nap folyamán: szovjet repülőgépek „Talaborfalván az országutat bombázták. Légelhárító tüzérségünk [a magyar hadseregé] egy szovjet gépet lelőtt […] Bombákat nem dobtak le.” A magyar légierő válaszlépése: „Rommá lőtték a lawocznei pályaudvart, a striji vasútvonalat, katonai célpontokat találtak el és szétugrasztottak galíciai vörös menetoszlopokat. – Uzsok után Siánkiban végig Sambor felé már magyar honvéd váltotta fel a vörös helyőrséget.” A szovjet kormány még e napon cáfolta, hogy szovjet gépek bombázták volna Kassát. A honvédség csapatai átlépték a szovjet határt.

Hibát talált?

Üzenőfal