1940. szeptember 12.
A kormányzó Kárpátalja kormányzói biztosává nevezte ki Kozma Miklóst (1884–1941). (1935. március 4–1937. február 3.között belügyminiszter a Gömbös- és a Darányi-kormányban, 1936. május 14–augusztus 7.között a honvédelmi miniszteri teendőket is ellátta. Megalakulásától, 1921 májusától elnöke a Magyar Távirati Irodának, 1926-tól a Magyar Rádiónak is (kivéve miniszterségének időszakát). A Kárpátalján bevetésre került „rongyos gárda” szervezője. Kinevezése idején a Magyarok Világszövetségének társelnöke is.) ->1942. január 5.Az ezen a napon a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió vezetőinek közös értekezletén elhangzott beszédéből: „Az értekezletet azért hívtam össze, hogy bejelentsem, hogy a Kormányzó úr Őfőméltósága kinevezett Kárpátalja kormányzói biztosává. Amidőn a megtisztelő feladatra felszólítást kaptam, tisztában voltam annak minden nehézségével, de közérdekből el kellett azt vállalnom. Mielőtt elvállaltam, voltak tárgyi és személyi feltételeim. A kormány azokat elfogadta. Tárgyi kívánságaim nem az értekezlet elé tartoznak, személyei feltételem pedig az volt, hogy az állást mint nobile officiumot foglalom el. […] Én tehát kárpátaljai kormányzói biztosi minőségemben fizetést nem fogadok el, viszont semmiről nem mondok le. Ennek következtében a vállalat legfelsőbb vezetésében változás nem történik. A változás mindössze annyi, hogy a politikával összefüggő kérdések vitelére Nelky Jenő barátomat kértem fel. […] A változott helyzet tehát zökkenőkkel nem járhat és körülbelül ugyanaz lesz, mint volt 1938 őszén, amidőn időm legnagyobb részét a mai Kárpátalja déli határán töltöttem, de közben Pesten jártam s elvégeztem az itteni dolgaimat is.”
Hibát talált?
Üzenőfal
