Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1940. november 13.

Az Őslakó írta: „A kárpátaljai háziipar fejlesztése érdekében még a világháború előtt ún. munkaházakat létesítettek Kárpátalján. A munkaházak legnagyobb része a cseh uralom alatt üzemen kívül volt. A kárpátaljai terület kormányzói biztosa most lehetővé tette, hogy a munkaházak egy részét ismét üzembe helyezzék. A ma már üzemben levő gányai munkaházon kívül az árdánházai, beregkisfaludi, bedőházai és kökényesi munkaházak helyrehozatalát rendelték el. Több községben már megalakították az értékesítő háziipari szövetkezeteket is. A kárpátaljai háziipar vászon- és damasztáru szövésével, fafaragással, kosárfonással foglalkozik. Gányán és a hucul vidékeken pedig értékes szőnyegszövő háziipari munka folyik.”

Hibát talált?

Üzenőfal