Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. március 30.

Honvéd vezérkari közlemény: „a Kárpátalján meghatározott záróvonal átlépését az eddigi záróvonal átlépési helyeket igazolvány, illetve külön átlépési engedély nélkül engedélyezi mindazoknak, akik a volt trianoni határ és a mostani záróvonal közötti területen laknak, ha ottlakásukat megfelelően igazolni tudják.” (Ungvárról, Munkácsról, Beregszászból igazolvány nélkül lehet Ruszinföldre utazni.) – A földművelésügyi minisztérium kezdeményezésére Ungváron Ilniczky Sándor nagyprépost elnökletével megalakult az a 6 tagú bizottság, amelynek feladata „a Kárpátalján megindítandó sürgős gazdasági segítő akció lebonyolítása”.

Hibát talált?

Üzenőfal