Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. március 26.

Az Őslakó írta: „Beregszász minden polgárától önként megajánlott koldulásmegváltásra havi illetéket szed, amit az illető nevére kiállított külön könyvecskében nyugtáz. – Az így beszedett önkéntes adóból történik aztán a koldusok eltartása, ami természetesen együtt jár azzal, hogy a koldulást az egész város területén a legszigorúbban eltiltják”. – E naptól a beregszászi Kárpátalja című lapnak tudósítói irodája működik Ungváron, Nagyszőlősön és Huszton.

Hibát talált?

Üzenőfal