Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. április 9.

Az Őslakó írta: „A rossz emlékű csehszlovák ťdemokráciánakŤ talán egyetlen jó hagyatéka a könyvtártörvény, amelynek alapján a felvidéki városokban és falvakban kitűnő magyar könyvtárak létesültek. Ezen törvény ugyanis kötelességükké tette a városoknak az ingyenes könyvtárak felállítását.” – Ortutay Jenő az Új Magyarságban kifejtette: a kárpátaljai autonómia fő kérdése, hogy területi vagy népi alapra helyezkedjen.

Hibát talált?

Üzenőfal