Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. április 25-i

keltezéssel a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete jelentést írt a miniszterelnökségnek „az egész Ruszinföld gyümölcstermelésének újjászervezése érdekében megkezdett munkájáról”. – A minisztertanács elfogadta a kárpátaljai ideiglenes polgári közigazgatásra vonatkozó rendelettervezet általános tételeit, a május 12-i ülésen megegyezés született a részleteket illetően is. Eldöntött tény: a vármegyei önkormányzatok elhagyásával összevont terület élére kormányzói biztost állítanak. – Folytatódott a március közepe óta szünetelő tanítás a huszti gimnáziumban (tanévzárás július 12-én, az érettségi vizsgálatokat a következő tanév elején, szeptemberben tartották).

Hibát talált?

Üzenőfal