Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. november 30.

Kánya Kálmán magyar külügyminiszter lemondásával kapcsolatban (november 28.) az MTI idézte a Popolo d’Italia budapesti tudósítóját, aki szerint Imrédy Béla miniszterelnök előreláthatólag addig vezeti a külügyminisztériumot is, amíg a ruszinkérdés meg nem oldódik. (Imrédy a külügyminiszter november 28-tól december 10-ig, utána Csáky István. A londoni Times januári értékelése szerint Kánya lemondása azért következett be, mert Németország ellene volt a közös magyar–lengyel határnak.) – Emil Hácha lett Cseh-Szlovákia új (3.) köztársasági elnöke. – Lemondott a Syrový-kormány. Az új miniszterelnök: Rudolf Beran (17.kabinet).

Hibát talált?

Üzenőfal