Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. július 17–20.

Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos római látogatáson azt kérték, hogy Olaszország akadályozza meg Jugoszlávia közbelépését egy Magyarország és Csehszlovákia közötti háborús összetűzés esetén. Az olasz kormány nem adott határozott választ. Szeptember 6-án H. Göring porosz miniszterelnök és Pál jugoszláv régensherceg titkos találkozóján többek között megegyeztek abban, hogy Jugoszlávia nem lép fel Magyarország ellen, ha az szembe kerülne Csehszlovákiával.

Hibát talált?

Üzenőfal