1938. február 27.
Az Egyesült Magyar Párt párkányi körzeti közgyűlésén gróf Esterházy János ügyvezető pártelnök politikai beszédet mond. Kifejti, hogy a csehszlovákiai magyarság továbbra is a legerélyesebben követeli a nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésben lefektetett nemzetiségi jogainak tiszteletben tartását, és azt az egyenjogúságot, amelyet formálisan a köztársaság törvényei is biztosítanak számára. Esterházy még ugyanezen a napon pártja galántai körzeti értekezletén is részt vesz, amelyen kifejti. A nemzetiségek megelégedettségének első feltétele, hogy a kormány és a többségi társadalom egyenrangú partnerként kezelje a kisebbségeket. „A cseh közvélemény ne szeret számolni azzal, hogy ebben az államban több nemzetiség is él és követel egyenjogúságot” – szögezi le az idézett galántai beszédében Esterházy János. „Az itteni nemzetiségi béke attól függ – jelenti ki a továbbiakban az ügyvezető pártelnök , ,,vajon a kormányban meglesz-e a jóakarat megadni mindenkinek a magáét.”
Hibát talált?
Üzenőfal
