Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. február 27.–április 7.

A Kárpáti Magyar Hírlap közzétette a Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómiatervezetének szövegét. Ennek értelmében az autonóm Kárpátaljának az oszthatatlan csehszlovák állammal csupán az államfő személye, a külügyek intézése, a nemzetvédelem, bizonyos korlátozásokkal pénzügyei, valutája, közlekedésügye és postája volna közös. A Szlovenszkóval való határokat egyezség útján lehetne megszabni. Ha megegyezést létrehozni nem lehet, népszavazás dönt. Az autonóm tartomány továbbá külön kárpátaljai orosz katonai alakulatokat igényel, amelyeknek vezényleti nyelve az orosz lenne. A kárpátaljai tartománygyűlésnek széles körű teljhatalmat követelnek, közvetlen ellenőrzési jogot a kárpátaljai igazságszolgáltatás és közigazgatás felett. Pénzügyi tekintetben a tervezet azt kívánja, hogy a magyar állam valamennyi kárpátaljai ingatlana, valamint a csehszlovák állam által e területen szerzett ingatlan vagyon kerüljön az autonóm terület tulajdonába.

Hibát talált?

Üzenőfal