Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937. április 27.

„A szudétanémet és a kárpátaljai német párt” benyújtotta a képviselőházban az alkotmány nemzetiségi határozatainak végrehajtására vonatkozó törvénytervezeteket: az 1.lehetőséget kér az egyes népcsoportoknak arra, hogy mint közjogi testületek alakuljanak meg; a 2.a nemzeti egyenjogúsággal kapcsolatban lehetővé kívánja tenni kártérítési igény benyújtását az állammal abban az esetben, ha az állam egyik szerve megsértené ezt az elvét; a 3.megállapítja az állam felelősségét azokért a károkért, amelyeket az állami szervek törvényellenes ténykedése okoz; a 4.szerint büntetéssel kellene szankcionálni az elnemzetietlenítésre irányuló hatalmi visszaéléseket, védelmébe veszi az állampolgárok nemzetiségi hovatartozását, oktatását, a nemzetiségi tulajdont, elsősorban a földbirtokot és a munkához való jogot; az 5.megállapítja a nemzetiségi arányszám igazságos alkalmazását; a 6.lehetőséget biztosítana a gyakorlatban jelenleg nem működő közigazgatási bíróságnak, hogy hatályon kívül helyezhesse a törvényhozó testületek és a kormány alkotmányellenes határozatait. Ilyen előterjesztéssel a „szabályszerűen megalakított népcsoport-szövetségek” fordulhatnának a közigazgatási bírósághoz.

Hibát talált?

Üzenőfal