Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. március 7.

Az Őslakó írta: „Podkarpatszka Rusz villamosítása keretében Visk község is elhatározta a villamos világítás bevezetését […] kívánatos lenne, ha Podkarpatszka Rusz többi községe is követné e hasznos példát és kihasználná az állam hathatós támogatását”. – Fábry Zoltán írta a Magyar Napban azzal kapcsolatban, hogy Rácz Pál egyetértését fejezte ki Heinrich Mann-nak Németországból történt kiutasításával: „Mécs László udvari krónikása ez egyszer emberére akadt, mert Heinrich Mann mégiscsak valaki. Hogy Rácz Pál kicsoda? Öröme után ítélve – törpe. A Rácz Pálok öröme: a törpék öröme. […] Csehszlovákiában szerencsére nemcsak Henleinek, Št&#1096íbrnýk, Jarossok és Rácz Pálok vannak. Nemcsak a fasizmus szálláscsinálói, kótyagosai, bankárai, szegénylegényei és tollforgatói. Csehszlovákiában kultúremberek is vannak, akik élik, érzik és hirdetik a Heinrich Mannok és Rácz Pálok ég–föld különbségét. […] Világ törpéi, egyesüljetek!”

Hibát talált?

Üzenőfal