Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. november 11.

Több mint tíz év után végre elkészült és felavatták a viski Tisza-hidat. – A Kárpáti Magyar Hírlap reflektált a prágai tanítógyűlés azon követelésére, hogy államosítsák a szlovenszkói és a kárpátaljai felekezeti iskolákat: „A magyar kultúra utolsó mentsvára még mindig a magyar tannyelvű felekezeti iskolákban van.”

Hibát talált?

Üzenőfal