Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. május 5–7.

Edvard Beneš külügyminiszter Beregszászban, Técsőn és Nagyszőlősön járt. Ez utóbbi helyen május 7-én fogadást adott, ahová meghívták a magyar pártok képviselőit is, akik azonban nem jelentek meg arra hivatkozva, hogy „a ruszinszkói magyarság számtalan sérelme mellett nem volna értelme annak, hogy a magyar párti képviselők a prágai kormány tagját üdvözölnék”.

Hibát talált?

Üzenőfal