Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. február

A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület az alábbi felhívással fordult a terület „összes kultúrszervezeteihez és kultúrmunkásaihoz”: „Napjaink borúja nem félemlíthet meg minket, ellenkezőleg, kötelessége minden kultúrmunkásnak, hogy a nehéz időkben fokozottabb mértékben, mindig és minden körülmények között, igyekezzék megszűntetni a lelki válságot, áldozatot hozni a köz javára, kötelessége a felebaráti szeretet teljesítése. – Ne lankadjatok a munkában! Szervezzetek kultúrvállalkozásokat minél célszerűbben, egyesüljetek, osszátok el egymás között a munkát! A szövetség a hivatott tényezők segítségével arra törekszik, hogy az államsegély a költségvetési lehetőségekhez képest legalább olyan mértékben fennmaradjon, hogy a kurzusoknak és hasonló vállalkozásoknak legalább minimális programját lehessen végrehajtani.” – Bátyuban megalakult a magyar kultúregyesület helyi szervezete. Elnök: Nyitrai Béla.

Hibát talált?

Üzenőfal