Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. február 1.

Munkácson zárt ajtók mögött megkezdődött R. Vozáry Aladár lapszerkesztő, a Magyar Nemzeti Párt városi szervezetének ügyvezetője tárgyalása. A vád: „rendtörvénybe ütköző cselekmények elkövetése.” – MTI-hír: „A cseh korona értékcsökkenése következtében a magyar–cseh határszéleken fordulat állott be. A szokásos cseh csempészek elmaradoztak és így a magyar határszélen elszaporodott üzletek panganak, kezdenek becsukni, mindenki fél elfogadni a cseh koronát. Ezzel szemben cseh területen szívesen fogadják el a magyar pengőt, ami a Csehszlovákiából Magyarországba irányuló csempészetet kezdi újra megindítani. A megszállt területeken az árak emelkednek, mindenki szabadulni akar a cseh koronától, úgy hogy rég nem tapasztalt nagy forgalom van Beregszász kereskedőinél. A legkeresettebb valuta itt ma a magyar pengő.”

Hibát talált?

Üzenőfal