Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. május vége

Nagyszőlősön elhunyt Spolarich János, a keresztényszocialista párt nagyszőlősi elnöke, az Ugocsa című lap szerkesztője. – A Beregi Református Egyházmegye beregszászi és a Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye nagyszőlősi közgyűlésén állást foglaltak a Dérer-féle iskolareform-tervezet ellen. Mindkét egyházmegye támogatja a Komáromban létesítendő református tanítóképző ügyét. A beregiek ehhez anyagilag is hozzá kívánnak járulni, ezért minden adózó egyháztag után 50 fillér járulékadót szavaztak meg.

Hibát talált?

Üzenőfal