Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. július eleje

Az állandó esőzések hatalmas árvizet okoztak a Tisza mentén, főleg a Rahó és Badaló közötti szakaszon. A tetőzés július 8-án éjjel volt. A mezőgazdasági termés mindenütt elpusztult. Tiszaújlakon 280 lakóház és melléképület dőlt romba. Az egész Nagyszőlősi járásban jelentős a kár. A víz Nagybocskón és Bustyaházán elvitte a hidat. J. Černy belügyminiszter azonnal a helyszínre utazott. Július 16-i számában Az Őslakó a következőket írta: „Tiszaújlak község lakosságát leírhatatlanul borzalmas katasztrófa érte. Az árvíz ezreknek tette tönkre minden vagyonát. Se lakásuk, se ruhájuk nincs és éheznek […] A látvány, a romhalmaz, a pusztulás, mely ezt a városkát és környékét érte, egyre inkább rémesebb. […] Csak most kezd látszani, milyen végzete lett ennek a vidéknek.” Az árvíz sújtotta Tiszaújlakról Móricz Zsigmond is cikket írt A magyar tenger címmel a Pesti Naplóban. A becsült kár mintegy 40 millió K.

Hibát talált?

Üzenőfal