Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. augusztus

A Népszövetség megbízásából Kárpátaljára érkezett Pierre Revilliod, hogy jelentést készítsen a területi szociális viszonyairól. – Az ukrán ifjúsági szervezetek memorandumban tiltakoztak Hrabár Konstantin kormányzóvá jelölése ellen. Támogatottjuk Brascsajko Julij. – Faragó Ödön igazgató Budapestre utazott, hogy új tagokat szerződtessen a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Az Őslakó szerint [lásd az augusztus 27-i lapszámot] ott „Faragót valósággal megrohanták az állás nélküli színészek”. – Csehszlovák filmesek Rahón és környékén forgatták A napsütötte hegy lánya című, kárpátaljai tárgyú játékfilmet.

Hibát talált?

Üzenőfal