Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. április 1–9.

A Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége borkiállítást rendezett Ungváron. „Tudott dolog, hogy a köztársaság legkitűnőbb borai Podkarpatszka Ruszban, közelebbről Beregszászban, Szerednyén, Csertészen, Kaszonyban, Munkácson és más neves podkarpatszka ruszi szőlőtermő helyen teremnek.” A hivatalos statisztika szerint Kárpátalja 485 községe közül 78-ban (17%) folyik szőlőtermesztés, az átlagos évi bortermelés 90 ezer hektoliter. Ez körülbelül negyede a köztársaság évi bortermelésének.

Hibát talált?

Üzenőfal