Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1933. április 1.

Munk cson katolikus nagygyűlésen tiltakoztak I. Dérer miniszter tervezett iskolareformja ellen. Demkó Mihály tartományi képviselő, a gyűlés elnöke felszólalásából: „A mai gyűlés legnagyobb pozitívuma az, hogy Munkács minden nemzetisége és felekezete először került így egybe, először fogott össze. – Ez a jövő útja és reménye!” [Utalás arra, hogy zsidók is jelen voltak.] R. Vozáry Aladár felszólalásából: „Minden felekezetnek és nemzetiségnek közös érdeke a vallás és a valláserkölcsi nevelés védelme s e küzdelem győzni is fog, ha meg lesz az összefogás. Ebben a harcban nem lehet helye féltékenységnek vagy rivalizálásnak.” – A cseh agrárpártból kivált tagok Ungváron megalakították az Alkotmányos Magyar Néppártot. Elnök: Visnovsky Milán.

Hibát talált?

Üzenőfal