Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. május 15.

Az Őslakó írta: „A Papp Antal miskolci érsek által küldött több mint tíz vagon élelmiszer, melyet a nemes lelkű egyházfejedelem gyűjtött ínséges-nyomorgó kárpátaljai híveinek, ott rostokol Kárpátalja egyik vasúti határállomásán. Nem engedik be, nem jöhet be vám nélkül.” A május 11-i MTI-jelentés: „A ruszinszkói Kurtyák-pártnak a világban élő ruténekhez és általában a görög katolikus hittestvérekhez intézett, a ruszinszkói éhínség felsegélyezését szorgalmazó kiáltványra megmozdult a magyarországi görög katolikusság és Papp Antal volt munkácsi püspök, jelenlegi miskolci érsek vezetésével gyűjtést rendezett. A több vagon élelmiszeradomány a határon áll, mert vámmentesen nem engedik be az országba.” Július 8-án: „A magyarországi görög katolikusok által a ruszinszkói éhezők számára gyűjtött adományokat, amelyeket a csehek vámmentesen nem akartak beengedni, a magyar hatóságok, hogy a határig való szállítás költségét fedezzék, elárverezték.” – Munkácson a helyi labdarúgócsapat a debreceni Bocskay Football Club együttesét fogadta.

Hibát talált?

Üzenőfal