Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. április 10.

Megáradt a Latorca, az Ung, a Laborc és a Tisza. A lapok szerint utoljára 1924-ben volt ilyen méretű árvíz Kárpátalján. – Az Őslakó írta: „Az első években úgy volt, hogy a katonazenekar Kárpátalján minden hivatalos ünnepen játszotta a ruszin himnuszt is a cseh és szlovák himnuszok után, az utóbbi években – úgy látszik, hivatalos rendelkezésre – az állami himnuszok között megszűnt szerepelhetni a ruszin himnusz.”

Hibát talált?

Üzenőfal