Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1931. március 1.

Az Őslakó írta: „A hivatalos közegek […] vizsgálatot és kutatást tartottak a kárpátaljai orosz tannyelvű iskolák könyvtáraiban és azokban Berlinben, Galíciában, a szovjetorosz Charkovban kiadott ukrán könyveket találtak és foglaltak le […] ezek az ukrán könyvek hivatalosan rendeltettek […] tanügyi tényezők által.” – T. G. Masaryk köztársasági elnök 1 millió koronát adományozott egy magyar tudományos intézet céljaira. Az iskolaügyi miniszter előkészítő bizottságot állított fel Orbán Gábor (Pozsony) elnökletével. A bizottság tagja többek között Szerényi Nándor (Ungvár).

Hibát talált?

Üzenőfal