Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1931. január 15.

Az ungvári városháza előtt munkanélküli tüntetők követelték a megszavazott segélyek kiadását. – A magyar parlamentben Pakots József napirend előtti felszólalásban tette szóvá „azokat a sérelmeket, amelyek a csehszlovákiai népszámlálásnál a magyar kisebbséget érték”. Bethlen István miniszterelnök válaszából: a magyar kormány egyelőre nem veti fel a kérdést Genfben, mert már maga a kisebbség fordult panasszal a Népszövetséghez. Ám „a magyar nemzetnek is joga van ehhez és ha a kisebbségek panasza meghallgatásra nem lelne, élni is fog a jogával.”

Hibát talált?

Üzenőfal