Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1931. augusztus 29.

Hatalmas tömegdemonstrációt szervezett Munkácson a kommunista párt, melyen a régió minden részéből képviseltették magukat, különösen sokan jöttek el az ungi és a verhovinai részekről. Az Őslakó írta szeptember 6-i számában: „olyan tömegeket mozdított meg és mozgósított a kitűnően szervezett és dolgozó kommunista párt és propagandája, amilyet a proletárdiktatúra napjai óta nem láttunk […] egész Kárpátaljára kiható kommunista demonstrációt és megmozdulást, a nagy agitáció és annak minden eszközével való rendelkezettsége mellett – a jelszavak hozták össze […] Nem volt ezekben a jelszavakban semmi Marx, Lenin, Sztálin programjából, olyan jelszavak és követelések voltak, melyek itt minden őslakót érintenek.”

Hibát talált?

Üzenőfal