Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1928. október 7.

Megalakult a közművelődési célokat szolgáló Munkácsi Református Otthon Kör. Elnök: Balogh Béla. – Az Őslakó írta: Kárpátalján nem kerülhetnek áruforgalom Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály és Gárdonyi Géza művei. – Ünnepélyesen megnyitották a Proszvita Egyesület által épített Népházat (1932-ben az Uránia mozinak adták bérbe).

Hibát talált?

Üzenőfal