Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. május 31.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Magyar Újságírók Szövetsége. A szindikátust Dzurányi László elnök és Kasztor Ernő ügyvezető képviselte. Elnök: Havas Emil. Alelnök: Kovács Béla. Titkár: Garas Nándor. Pénztáros: Bálint Miklós. Ellenőrök: Rácz Pál, Simon Menyhért. Választmányi tagok: Voith György, László Ernő, Zombory Dezső, Katrics József, R. Vozáry Aladár. – Csehszlovákia és Magyarország kereskedelmi szerződést kötött a legnagyobb kedvezmény elve alapján (érvényben maradt 1930. december 15-ig).

Hibát talált?

Üzenőfal