Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. május 23.

Árky Ákos pünkösdi írásából (Ruszinszkói Magyar Hírlap): „Az egyházak hivatása kibővült. Az egyház, benne a vallás, a hit ma nemcsak az, ami volt azelőtt. Az egyházat a mi mai magyar küzdelmünk a nemzeti lét problémájának otthonává tette. A templom ma nemcsak a vallásos áhítat és a lelki felemelkedés szent csarnoka, hanem oázis is a jogért és a szabadságért folyó küzdelem puszta sivatagában. Azilium lett az egyház, a templom, hova a megsebzett magyar szív a rosszakarat és a rágalom fúriái elől menekül s ahonnan megvigasztalódva, megerősödve lép ki újra a küzdelem verejtékkel teli porondjára.”

Hibát talált?

Üzenőfal