Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. május 16.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület. Elnök: Novák Endre. Társelnök: Antal Miklós. Főtitkár: Szerényi Ferdinánd. – Ungváron a Duchnovics Társaság leleplezte Fencik Jevhen szobrát, melyet a prágai egyetemi hallgatók adományaiból állítottak fel. – A técsői református gyülekezet a református templom falában márványtáblát helyezett el az első világháborúban elesett református katonák emlékére. A táblára 60 név került fel, s alatta a jelmondat: „Mit értünk tettetek hősi áldozat! / Feledni őket: bűn és kárhozat.”

Hibát talált?

Üzenőfal