Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. június 7.

Ungváron Kurtyák Iván szervezésében megalakult a Ruszin Nemzeti Tanács, mely határozatban foglalt állást az autonomista politika mellett, tiltakozott a Ruszinföld elcsehesítése ellen, követelte, hogy a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, a kormány Kárpátalján gazdasági és szociális intézkedéseket csak a tanács bevonásával tehessen, a ruszin legyen a hivatalos nyelv, a terület határai a Poprádig terjedjenek, kinyilvánította, hogy a magyarság egyenrangú nemzetiség, számukra biztosítani kell a nemzeti fejlődés feltételeit.

Hibát talált?

Üzenőfal