Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. október 30.

Összeült az ungvári kerületi választási bizottság. Megállapítást nyert, hogy 12 képviselőházi és 10 szenátori lista érkezett be. A képviselőházba a következő pártok jelöltek: Független Kommunista Párt és Pravoszláv Párt, Zsidó Gazdasági Párt, Agrárpárt, Zsidópárt, Csehszlovák Néppárt, Csehszlovák Nemzetiszocialista Párt, Iparospárt, Kommunista Párt, Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, Autonóm Földműves Szövetség, és közös listán (27. sz.) szerepelt a Gazdák Szövetsége, a Német Iparospárt, a Szlovenszkói Németek és Magyarok Nemzeti Politikai Pártja.

Hibát talált?

Üzenőfal