Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. szeptember 9.

A (szlovenszkói) Ungi Református Egyházmegye tartott közgyűlést Nagykaposon. Határozatban mondták ki, hogy nem csatlakoznak a (kárpátaljai) Ungi Református Egyházmegye azon indítványához, hogy a sárospataki főiskolától kérjék ki a Horváth Mária Alap egy részét. A közgyűlés véleménye szerint „az alapítvány a főiskoláé és nem az ungiaké”.

Hibát talált?

Üzenőfal