Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. június 26–27.

A Kárpátaljai Református Egyházkerület közgyűlését tartották Beregszászban. Megállapítást nyert: „a kárpátaljai egyházkerület megalakulását a kormány s annak ruszinszkói exponense, a kormányzóság hivatalosan még ma sem vette tudomásul”, „a kerület semmiféle államsegélyben nem részesül”, „a kormányzóság tanügyi vezetése az egyház autonómiáját megsértve a püspöki hivatalt kikerülve egyenes érintkezést folytat kisebb egyházi alakulatokkal”, „a Kárpátaljai Református Egyház egyes lelkész tagjai közvetlen tárgyalásokat kezdtek a tanügyi referátussal, pedig ez mindig, különösen a mai nehéz időkben elítélendő”.

Hibát talált?

Üzenőfal