Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. november 29.

Az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Ruszinszkó fennállása óta nemzeti ünnepek vagy más ünnepi alkalmakkor a sárga-kék zászlókat, mint Rákóczi lobogóját az egész városban használják. – Senkinek nem jutott eszébe, hogy emiatt kifogást emeljen, annál is inkább, mivel a sárga-kék zászló nemcsak Ungvár városának hivatalos színe, de Ung vármegyének is. – Sokan a sárga-kék zászlót szívesebben is használták, mivel ezáltal Ruszinszkó autonóm jellegét is kidomborították. – Nagy meglepetést keltett tehát, hogy a kormányzó érkezésével kapcsolatban a sárga-kék zászlókat a már kész díszkapuról leszedték, sőt elrendelték, hogy azokat a házakról is távolítsák el s csupán a fehér-piros-kékkel” maradhat. Az ok: „Ukrajna hivatalos színeit tartalmazza.”

Hibát talált?

Üzenőfal