Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1923. május 30.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az ötödik éve tartó ellenzéki küzdelem végre bebizonyította a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak, hogy közös frontot kell alakítaniuk […] Ezért nem kell senkinek meglepetéssel vennie, ha ruszinszkói ellenzéki frontunk felszerelésével takarékoskodni akarván, június elsejétől kezdve egyesülünk laptestvérünkkel a Prágai Magyar Hírlappal. – Ez az egyesülés azonban nem azt jelenti, hogy a Ruszinszkói Magyar Hírlap feladja a küzdelmet és megszűnik. Nem! A Ruszinszkói Magyar Hírlap továbbra is küzdeni fog a ruszinszkói magyarság jogaiért, csupán a megjelenésében spórolja meg anyagi erejét”, megszűnik napilap lenni.

Hibát talált?

Üzenőfal